Visszeres fekély

Visszér artéria. Véna – Wikipédia

Ezek, bár nem hajtóerői a keringésnek, de azért korántsem passzívak, mert faluk tónusának változtatásával, sőt egyes helyeken űrterük teljes elzárásával, vagy összeköttetések megnyitásával, a vérnek egyes szervekre való elosztását mélyrehatóan befolyásolják.

visszér artéria

A vérerek három csoportját kell megkülönböztetnünk a központi szivattyúhoz — a szívhez — viszonyított helyzetük szerint. A szív kamráiból eredő verőerek arteriae[ 4 ]4 elasticus rostok és simaizomelemek kombinációjából álló csövek. Verőereknek nevezzük őket, mert a szívkamrák összehúzódásakor a verőeres rendszerbe nyomult újabb vérmennyiségtől eredő nyomási hullám végigterjed az egész visszér artéria rendszeren, és ez érverésként pulzus tapintható felületesebb fekvésű verőereken arteria radialis, arteria dorsalis pedis, arteria temporalis superficialis stb.

Függetlenül attól, hogy milyen jellegű vért tartalmaznak — ti. A bal szívkamrából az aortával visszér artéria verőerek, a nagyvérkör arteriái, az oxigénben dúsabb élénk, cseresznyepiros arteriás vért osztják szét az egész szervezetben, míg a jobb kamrából az ún. Az arteriák a vér áramlási irányában mind apróbb ágakra oszlanak.

visszér artéria

A vért a szervezet különböző részei és szövetei között osztják szét, ezért osztóereknek is nevezik őket. A szövetekben az arteriák legkisebbjei végül hajszálerekre capillaris oszlanak, amelyeknek vékony falán keresztül a vér és a szövetek sejtjei, illetve az ezeket közvetlenül körülvevő sejt közti állomány között az anyagok kicserélődése lezajlik. A hajszálerek sok szövetben hurokszerűen visszafordulva, vagy egyébként változatos mintázatú hálózatok formájában ismét nagyobb erekbe, gyűjtőerekbe venae szedődnek össze.

A venák, a véráram irányában mind nagyobb törzsekre szedődve össze, a vért a szívhez vezetik vissza. Bennük a vér aránylag kis nyomás alatt áramlik, faluk ennek megfelelően — űrterükhöz viszonyítva — vékony.

A fal elasticus és simaizomszövetei lényegesen gyengébbek, azon külső szövetelemek kivételével adventitiaamelyek a környezetükhöz mintegy visszér artéria a venákat.

Ez biztosítja, hogy a legkülönbözőbb aktív és passzív mozgásokkor jelentkező mechanikai energia a venás keringés rész- hajtóerejeként használódjék fel. Tetemben a venákat alvadt vagy esetleg folyékony vérrel telten találjuk. A venákat a szövetek közül kiszabadított állapotukban zsákszerűen összeeső vékony falukról könnyű megkülönböztetni a vastag falú, hengeres, cső alakjukat mindig megtartó arteriáktól.

A nyirokrendszer, mint azt a bevezető fejezetben láttuk, a keringési rendszer speciális, kiegészítő visszér artéria útja. Bár a lehetséges-e visszér szállított szövetnedv, más szóval nyirok lympha végül is visszakerül a vérpályába, speciális szűrőberendezéseiken való átjutás után nyirokcsomók. A vérnyomás magas az arteriás oldalon, majd hirtelen leesik az arteriolák területén. A venákban a vérnyomás töredéke az arteriás vérnyomásnak.

visszér artéria

Az anyag- és gázcsere kizárólag a capillaris szakaszon történik, ennek a funkciónak felel meg a capillarisok falszerkezete. Az erek fala három rétegből épül fel: — tunica intima, — tunica media és — tunica adventitia. A funkcionális követelményektől függően az egyes rétegek szerkezete vagy azonos minden érszakaszon pl.

Az elasticus típusú nagy verőerek a keringés ún.

Visszérgyulladás[ szerkesztés ] A visszértágulat szövődménye, mely során a gyulladt érszakaszban trombózis is létrejöhet. De fontos megjegyezni, hogy a felszíni vénák trombózisa nem egyenlő a mélyvénás trombózissal! A visszérgyulladás nagyfokú fájdalommal, bőrmelegséggel, gyakran levertséggel, hidegrázással, lázzal jár. A végtagok mélyen futó vénáiban alakul ki. Több szempontból is nagy veszélyt jelent: a végtagokból nem képes a vér elfolyni, ami duzzanathoz, elhaláshoz vezet.

A szív kizárólag a kamrai összehúzódás systole idejének egy részében nyom be ténylegesen vért a verőerek rendszerébe. A szívműködés egy ciklusának nagyobb részét kitevő időben — a kamrafal elernyedése idején diastole és a systole első szülés és visszér a lábakon — a kamrák kijárati billentyűi zártak.

A visszérbetegség kialakulása

Merev falú csőrendszerben ez a nyomás és a véráramlás nagyfokú ingadozására visszér artéria. Az elasticus, nagy verőerek falai systoléban kitágulnak, és így mintegy energiát tárolnak, amely energia a diastole alatt az erek összehúzódása során visszatérül, azaz a vér nyomásának hirtelen esését csökkenti, és egyúttal a véráramlást folyamatosan tartja.

A keringés sajátságai fenn és az érrendszer falszerkezete közti összefüggések lent grafikonszerű ábrázolása. A nagy arteriákra a magas vérnyomás folyamatos vonal, fent és az érfal gazdag elasticus-rosttartalma folyamatos vonal, lent jellemző.

A középnagy arteriákban a nyomás még mindig magas, de az elasticus rostokat simaizomsejtek pont-vonal-pont váltják fel. A simaizomzattal gazdagon ellátott arteriolák mentén a vérnyomás hirtelen esik le.

A capillarisok szakasza jelenti az érpálya legnagyobb keresztmetszetű területét pontozott vonal. Itt a vérnyomás alacsony, a vékony érfal a permeabilitást biztosítja szaggatott vonal, fenn. A kis és a középnagy venák mentén a nyomás fokozatosan csökken, kismértékben visszatérnek mind a simaizmok, mind az elasticus rostok.

Elasticus típusú arteria hematoxilin-eozin felül és rezorcin-fukszin-festéssel alul. Visszér artéria intima, M: visszér artéria, A: adventitia.

Miután az oxigént és a tápanyagokat felveszik a környező szövetek, a visszerek vénák feladata a vér visszapumpálása a szív felé. Visszere tehát mindenkinek van, így helytelenül használjuk a köznyelvben a "visszeresség" kifejezést a vénák tágulatával járó visszérbetegség jelölésére. A visszér rendszer betegségeinek döntő többsége az alsó végtagokon következik be.

A hematoxilin-eozin festésű képen láthatók a belső felszínt borító endothelsejtek magvai. A media sejtmagjainak zöme simaizomsejt Figyeljük meg: az e festésnél visszér artéria látható elasticus lemezekhez viszonyítva mindig rézsútosan helyezkednek el Elasticus típusú arteria az aorta és nagyobb ágai a.

Erek, vénák ultrahangos diagnózisa

A végtagok legnagyobb arteriái is már inkább az izmos típusúakhoz tartoznak. A tunica intimát az ér lumene felé egy endothelsejtréteg határolja. Ezalatt egy subendothelialis réteg van, mely jobbára hosszanti rendezettségű sejt közti alapállományba ágyazott finom elasticus rostokból és kevés kötőszöveti sejtből áll.

Az intima fő részét durvább és inkább körkörös lefutású, főleg elasticus és kisebb részben kollagén rostok alkotják. Külső határán az elasticus rostok lap szerint összeszövődve ún.

Ez megfelel az izmos típusú arteriák membrana elastica internájának. A tunica media a felnőtt aortájában mintegy 70, újszülöttben még csak visszér artéria 40, koncentrikus elrendeződésű fenestrált membránból áll.

A szomszédos lemezek közét jóval finomabb elasticus és kollagénrostok töltik ki kötőszöveti és nem csekély számú simaizomsejttel, valamint amorf sejt közötti állománnyal, amely zömben glükózaminoglikánokból áll.

visszér artéria

A tunica adventitia ezeknél a nagy ereknél vékony, szabálytalan, de jobbára hosszanti rendezettségű, finom elasticus és kollagén rostokból áll. Benne találhatók az ér külső rétegeinek táplálóerei vasa vasorum. Az izmos típusú középnagy verőerek tágassága bizonyos határok közt szabályozható lévén, szerepük a test különböző részeibe szétáramló vér elosztása.

Ezek az arteriák anatómiailag jól preparálhatók. Tunica intima. Elasticus festésű készítményen csaknem úgy tűnik, mintha egyetlen erősen hullámos, meglehetősen vastag elasticus fenestrált lemezből állna; ez a membrana elastica interna. Idősebb korban nemritkán többrétegűvé válhat, sclerotisál.

Érfalerősítő készítmények

Sejtfestéses készítményben azonban felismerhető a belső felszínt határoló endothelréteg, amelynek magvai szigorúan az ér hosszában rendeződnek. Az endothelréteg alatt igen vékony, finom rostú kötőszövetes réteg található.

Tunica media. Körkörösen vagy legalábbis lapos spirálban rendezett visszér artéria álló vaskos réteg.

A lábszárfekély fajtái és tünetei

A simaizomsejtek között finom elasticus és kollagén, valamint az izomsejteket harisnyaszerűen körülvevő rácsrostokból álló kötőszöveti váz található.

Tunica adventitia. Testtájékok szerint erősen változó vastagságú réteg, belső részében inkább körkörös, majd mindinkább hosszanti irányba kerülő spirális lefutású elasticus rostokból és kollagén kötegekből áll.

A media határán tökéletlenül összeszövődött elasticus rostok egy membrana elastica externát képeznek. A nagyobb erek adventitiájában vasa vasorumokat találunk.

Az adventitia vastagsága elsősorban attól függően, vajon zárt testüregben pl. A capillarisok elé kapcsolt arteriolák voltaképpen nyomásredukciós szelepek szerepét töltik visszér artéria, melyek az eddig meglehetősen magas arteriás nyomást — meredeken eső gradienssel — a capillarisok vékony falszerkezetéhez adaptált nyomásra redukálják.

Izmos típusú arteria és vena keresztmetszete. A: áttekintő kép elasticus festéssel, balra az arteria, jobbra az összeesett vena. A vena falának nagyobb részét a hosszanti magas menetű spirális lefutású elasticus rostokat tartalmazó adventitia teszi; B: hematoxilin-eozin festés mellett jól elkülöníthető az arteria intimája Ia media M simaizomzata és a mediát kívül-belül határoló membrana elastica interna és externa visszér artéria ; C: az A képen látható arteria fala erősebb nagyítással.

A membrana elastica interna nyíl itt egységes, az intima nem látható.

Visszér- vagy szívpanaszokkal küzd? Tudjon meg többet állapotáról Doppler vizsgálattal

Arteriolák a bőr alatti visszér artéria Mallory-festés. Felül balra nagyobb arteriola több simaizomsejt-réteggel; jobbra hasonló méretkategóriájú vena, melyben felismerhető, hogy a simaizomsejtek magas menetű spirálist alkotnak. Köztük lejjebb egyetlen simaizom-sejtrétegű precapillaris arteriola Visszér artéria kisebb, izmos típusú arteriák és a valódi arteriolák közötti átmenet nem világos, különböző leírások más-más kritériumokat vesznek fel határként.

Három-négy simaizomsejtnyi vastagságú réteg a nagyobbakban, és egyetlen simaizomsejt-réteg a precapillaris arteriolákban. A sejtek visszér artéria csupán rácsrostváz látható. Anagyobb arteriolákban hosszanti elasticus és kollagén rostkötegek képezik; a precapillarisokban minimálisra redukálódhat. Az arteriafal táplálása és beidegzése.

A verőerek belső falrétegei kellő oxigén- és tápanyagellátáshoz jutnak az intimán keresztül lezajló diffúzió útján is.

visszér artéria

Hasonlóképpen kisebb verőerek külső falrétegei a visszér artéria szövetek capillaris rendszere felől láttatnak el. A fenestrált elasticus membránok nyílásai feltehetőleg jelentős szerepet visznek a diffúzióban.

A nagyobb verőerek külső falrétegei — elasticus és izmos típusúaké egyaránt — ily módon nem láthatók el. Ilyen erek adventitiájában számos kisebb eret — vasa vasorum — látni, melyek végső ágai a nagyobb elasticus erek mediájába is benyomulnak. Körkörösen elhelyezkedő simaizomsejtek egy kb. Varicosus idegrost húzódik az izomsejtek felszínén Köszönettel átvéve Y. Uehara és S. Kisebb arteriola és megfelelő igen vékony falú venula scanning elektronmikroszkópos képe nyálmirigyből szoros nagyítás.

Az arteriola a űrterébe beemelkedő endothelsejtmagok által okozott hosszanti sáncok jól láthatók. A vékony, zsákszerű falú venula v telve van jellegzetes alakú vörösvértestekkel, amelyek közül egy nyíl kiesett az eltört érből, és rajta fekszik egy félbevágott mirigykamra falán. Jól felismerhető a mirigyvégkamrák közötti kötőszövet P. Skaring, Dánia, felvétele A keringés szabályozásában lényeges szerepet visz az visszér artéria.

visszér artéria